Add a Startlaphoz! Add a startlaphoz!
Magyar megmaradás

Megemlékezés Horthy Miklósról

2008

Horthy Miklós

Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Ízlelgetem a szavakat. Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Ki van valójában e név mögött? Jó vagy rossz? Fel vagy lenézzünk rá? Annyi nagy emberről derült már ki, hogy igencsak gyarló volt. Róla ráadásul terjesztették is, hogy fasiszta. Na meg amúgy is kész kabaré az élete: fehér lovas altengernagy. Hiszen nincs is tengerünk! A másik rész szerint az utolsó nagyformátumú magyar vezető. Járjunk utána együtt Magyarország kormányzója életének.

Nézzük a nevet, mellyel illetjük. Vitéz, ez nagyon jól hangzik. De lehet-e egyáltalán vitézi tettekről beszélni a huszadik században? Nagybányai. Ez is veretes csengésű szó, de sokan nem is tudják, hol van. Pedig sok aranyat és ezüstöt bányásztak ki itt. Hort itt van a szomszédban. Miklós egy szentre emlékeztet. Vajon az élete is jól, tisztán csengett?

Gyerekkor. Szülőfaluja Kenderes. Igazi Tiszántúli falusi település. A székely ősök a XIX. szzadra itt kötöttek ki. A személyiség kifejlődéséhez a gyermekkor elején nem is kellett más, mint egy tiszta levegőjű és szellemű falu. Egy nemesi család gyermeke szellemiségét csak tovább nemesíthette az egyszerű környezet. A debreceni református kollégium évei csak erősítették szellemi és erkölcsi tisztaságát. A fiumei tengerészeti akadémia már csak befejezte e munkát. 1886-ban avatták hadapróddá az osztrák-magyar hadiflottánál. Csak hogy emlékeztessem a tudatlanságban tartottakat: ekkor még volt tengerünk.

Vitéz módjára hadakozott-e Horthy Miklós az első világháborúban a ranglétrán egyre följebb kerülve? 1914-ben a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd az akkor épült, korszerű Novara gyorscirkáló kapitánya. 1918 február 1-től a Princ Eugén csatahajó parancsnoka, 27-étől ellentengernagy, a császári és királyi flotta parancsnoka.

Olaszország 1915. május 23-án délután hadat üzen a Monarchiának. 24-én hajnalban a flotta megsemmisítő támadást hajt végre az olasz partok ellen. pályaudvarok, hidak, laktanyák, katonai szerelvények, hadianyaggyárak, erőművek pusztulnak el hadihajóink ágyútüze nyomán. Így Trieszt és Isztria megtámadásáról le kellett tennie az olaszoknak. A sikerben jelentős szerepe volt a Novara vezette hajóraj parancsnokaként.

Amikor a megvert szerb hadsereg éhesen és lőszer nélkül vonult vissza Albániába, az antant bőséges utánpótlással próbálta segíteni őket. 1915. december 5.-én egy Horthy Miklós által vezetett hajóraj lehajózott San Giovanni di Meduáig és elpusztított minden utánpótlást. Ekkor tört meg a szerb hadsereg ereje.

1916. július 9-én a Novara egymaga elsüllyesztett két brit hajót kettőt pedig megfutamított. A túlélők kimentésének nagy visszhangja lett, és óriási erkölcsi elismerést hozott.

1917 májusában az általa vezetett hajóraj az Adriai tengert lezáró otrantói záróövet áttörte. 12 hajót süllyesztettek el. A visszaúton megütköztek az antant-hajórajjal. Ekkor maga Horthy is megsebesült (fej és lábsérülést szenvedett). Hordágyon a parancsnoki hídra vitette magát és tovább irányította a csatát, amíg el nem vesztette az eszméletét.

A tengeri hadvezetés kiválóságát az is mutatja, hogy az ellenséges olasz és francia haderő vesztesége tonnatartalomban több mint tízszerese volt a miénknek.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy Horthy Miklós fantasztikus hadvezető és igazi vitézi erények birtokosa volt. A hazugságokról, a rágalmazásokról lehullott a lepel.

Igaz ez további életére is. A háború végén hazánk a lét és a nemlét határán imbolygott. A proletárdiktatúra vérbe és végveszélybe sodorta népünket. A vörös terror ideje alatt a szülőfalujába visszahúzódott Horthy sem maradhatott tétlen. A Szegeden egybegyűlt tisztikar a Nemzeti Hadsereg fővezérévé neveztette ki. Égető szükség is volt erre. 1919 augusztus 1-re a helyzet ugyanis gyökeresen megváltozott. Megbukott a tanácsköztársaság. A románok átkeltek a Tiszán és pár nap múlva bevonultak a fővárosba, Budapestre. Törve, zúzva, rabolva. Azonnal cselekedni kellett.

Horthy a Nemzeti Hadsereg központját átette a még szabad Dunántúlra, Siófokra. Nekilátott a rend és a közbiztonság helyreállításának, a hadsereg bővítésének, harcképessége növelésének, a román előrenyomulás megállításának. A meg nem szállt területeken a polgári rendet helyreállította, megszüntetve a román megszállás létjogosultságát.

Kemény kézzel fordult a marakodó, hatalmi harcokat vívó politikusokkal is szembe. A vármegyék élére polgári kormánybiztost tett, akik a fővezérségtől függöttek. A rend híre gyorsan terjedt, mindenhol örömmel várták bevonulását.

1919 november 16-án a Budapestre fehér lovon érkezett fővezér a következő látnoki szavakat mondta az ünneplő tömegnek:

"A hosszantartó szétzüllési processzusból a felépítés is hosszantartó lesz. Ha tartamát meg akarjuk rövidíteni, akkor ki kell irtanunk minden mérget a nemzet lelkéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, melynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál."

Végig látogatta a megszállás alól felszabadult Tisza-melléki tájak magyarságát. Az alföldi út főbb állomásai Hatvan, Gyöngyös, Eger, Mezőkövesd, Cegléd, Szolnok Kecskemét. A nemzet úgy fogadta szívébe ekkor, mint egykoron Kossuthot.

1920 március 1-én titkos szavazással kormányzóvá választották. Emberi nagysága a trianoni béke után még inkább megmutatkozott. Egy harmadjára zsugorított országot állított talpra.

Hatástalanította a nemzetközi Szakszervezeti Szövetség hazánk ellen irányuló bojkott-akcióját. Állami létünk megmaradása érdekében a kétszer is próbálkozó Habsburg IV Károlyt eltávolította az országból. Az újbóli visszatérés megakadályozására kimondatott a Habsburg-ház trónfosztása.

A nemzeti összetartozás gyakorlati megvalósítása érdekében befogadta az elcsatolt területekről idemenekült magyar értelmiségieket és a numerus clausus törvény segítségével munkalehetőséghez juttatta őket. Lehetővé tette, hogy a marhavagonokban sínylődő tízezrek jussanak munkához és emberi körülményekhez.

Országunk 1922-ben belépett a Népszövetségbe, mely megszüntette nemzetközi elszigeteltségünket.

A gazdasági élet talpra állítását az innen felvett hitel segítségével felgyorsították. Az önálló pénzpolitika megvalósítása az 1924-ben felállított Nemzeti Bank segítségével vált lehetővé. 1927-ben pedig bevezették az új, értékálló pénzt, a pengőt.

Kormányzósága alatt nem csak a gazdaság virágzott fel. Az oktatás és a kultúra fejlődése elképesztő mértékű volt. Az népiskolák rendszere ekkor indult el. A közép és felsőfokú oktatási rendszerünk ekkor került a világ élvonalába. Egy pusztulásra ítélt népnek teremtett kilátásteli jövőt.

Célja az ország területi egységének helyreállítása volt. Erre maga a békeszerződés is lehetőséget adott. A szándékot békésen kívánta megvalósítani, melyek első lépéseire így került sor.

A második világháború azonban mindent megváltoztatott. Megpróbálta a legtöbbet kihozni a kényszerű német szövetségből a legkisebb áldozat árán. Területeket szerzett vissza a hazának, de ellent is mondott Hitlernek. Ezt akkor nem sokan merték megtenni.

Nem engedte területünkre a Lengyelország ellen induló németeket. Így rajtunk keresztül menekülhettek a lengyelek és zsidók tömegei. A zsidó törvények csak vontatottan kerültek bevezetésre, külső nyomásra. Ellenkezése minden szinten megtorlásra került. Fiát, Istvánt az orosz hadszíntéren németek ölték meg. Országát a németek szállták meg 1944. március 19-én. Később őt magát fogták el, családjával együtt.

Mint végül amerikai fogságba kerültet, őt is a Nürnbergi bíróság elé idézték. De, csak mint tanút! Még Sztálin is becsületes, és bűntelen politikusnak tartotta. Tisztaságát, nemes lelkületét csak a magyar kommunisták tagadták, s tagadják ma is.

Tisztelt megjelentek!

Személye csak a legnagyobbak között említhető. Hunyadi Jánossal ők ketten voltak a haza legnagyobb kormányzói. Vezetői, emberi erényei számomra királyi rangra emelik. Nem csak IV. Bélának kellett újjáépítenie e hont. Erkölcsi nemessége és tisztasága pedig a haza szentjei közé emeli. Legyen példaképetek, éljetek és küzdjetek magatokat hozzá mérve! A magyarság sorsa csak így válhat újra emelkedővé!

Eger, 2007. november 14.