Add a Startlaphoz! Add a startlaphoz!
Magyar megmaradás

A fák dicsérete

2010-08-08

Nagyon jó cikket olvastam a Kárpátia c. lap júliusi számában. Samu Pál Attila cikke a szélviharok pusztító erejének csökkentéséről szól. Végre valaki, aki rájött ennek a fontosságára. Mivel előadásaimban rendszeresen kiemelem a fák jelentőségét örömöm határtalan, ha új harcostársat fedezek fel. Végre valaki hirdeti: a szelek, viharok kártétele ellen is jó társaink a fák.

Szerinte is átesett a Kárpát-medence a forduló ponton. Ennek egyértelmű bizonyítéka az idei időjárás a maga özönvíz szerű esőzéseivel, pusztító erejű szélviharaival. A változást mutatja a forróság is, s a rendszeres UV-riasztás is. (Itt csak mellékesen jegyzem meg, hogy miért kell riasztani, ha van ózon réteg fölöttünk? Vagy itt is elvékonyodott, esetleg megszűnt, csak nem vallották be?)

Az erdősávok és a fasorok jó védelmet biztosítanak a földek kiszáradása ellen és egy-egy „zöldfal” telepítésével a településeinket érintő viharkárok mérsékelhetők. Csak a legpusztítóbb erejű viharok ellen maradunk kiszolgáltatottak. Kicsavarják fáinkat. Az orkán erejű viharok ellen is lehet azonban védekezni, de ez szélesebb körű program megvalósítását igényli. A megfelelő távolságba, térközbe telepített fasorok a földfelszíni szelet jól tudják mérsékelni. Ezzel önmagukat is védik a túlzott felmelegedés kialakulása és az így létrejövő szélviharok ellen.

Ez országos szinten, tervszerű erdőtelepítéssel együtt kell történjen – írja. Akkor lesz igazán hatásos. Olyan mértékű változást kell megvalósítani, hogy visszaállíthassuk a növényben-vadban gazdag világot még a ma szárazabb Alföldön is, - fejezi be mondandóját.

Öröm volt olvasni, hiszen szinte minden gondolatát osztom. Egy-két részt azonban érdemes tovább boncolni. Ennek biztos terjedelmi korlátai voltak a lapnál. Itt azonban nincs.

A talaj kiszáradásáért főleg a szelet teszi felelőssé. Azért nem mindegy az sem, mennyire erős a szél, a napsütés milyen erős, s mennyi a levegő páratartalma. De ne is elmélkedjünk ezen, hiszen a leghatékonyabb „ellenszer” maga a fa. Akadályt képez a széllel szemben, mint egy, a földből kiálló tárgy. A föld közelében módosítja a szél irányát, nagyságát. Minél magasabb és minél terebélyesebb, annál jobban. Ugyanígy számít ez a nap sugárzásával kapcsolatban is! Egy nagy fa nagy területen fogja fel a nap sugarait és nem engedi úgy felforrósodni és kiszáradni a talajt, mintha nem lenne ott.

A városokban is fontosak. A települések járdái és útjai általában sötét anyagból készülnek (bitumen, aszfalt, bazalt, gránit, stb.). Ha kisüt a nap, csak úgy szívják magukba a meleget, majd kisugározzák a környező levegőbe. Az így pont ott lesz a legmelegebb (legforróbb) ahol mi emberek járunk. Ez az egyik oka annak, hogy a városok melegebbek, mint környezetük. Az utak csak úgy ontják magukból a meleget egy-egy nyári kánikulai napon.

A fa csodaszer lehetne. E helyett irtják őket, mint fölöslegest, a drága teret elvevő, szükségtelen „tárgyat”. Meg is fognak főni a városlakók, ha nem kezdenek azonnal faültetésbe. Egy napsütötte aszfalton percek alatt kész a rántotta. Nem elég, hogy a levegő hőmérséklete magától is emelkedik, mi még ráteszünk egy lapáttal a fák, azok árnyékának eltüntetésével. A magától úgy értendő, hogy magától, meg magától, meg magától…., mindannyiunktól, akiknek valamilyen közünk van a szükségesnél nagyobb fogyasztáshoz. Azaz a mértéktelen széndioxid kibocsájtáshoz, s így a klímaváltozáshoz.

Minden út mellett ott kéne sorakozniuk a fáknak. Emlékszem, gyerek koromban így is volt. Csak úgy nyúltak az ég felé az utak két oldalán a jegenye nyár sorok. Látványnak is szépek voltak és igen hosszú árnyékot adtak. Ma már jórészt csak emlék, hiszen nem pótolták a kipusztultakat. Óriási szolgálatot tennének.

Évekkel ez előtt mindezt elmeséltem Lezsák Sándornak, a Parlament alelnökének. Ez a javaslat – pótolják minden út mellett a kipusztult fákat – nagyon megtetszett neki. Reménykedtem. Hiába. Nem változott semmi, pedig mára mennyit nőhettek volna. Rendeletet, törvényt kellett volna hozni, hogy az autópályák, autóutak, országutak (földutak) mellett oly széles sávban kell fákat és bokrokat ültetni, mint amilyen széles maga az út. Ma már szépen cseperednének. A levegő is jobb és tisztább lenne. És kevésbé főnénk meg út közben, mert betakarná árnyékával az utat a sok fa. Sőt, mivel egy fasor magasságának 15-20 szorosáig képes a széljárás erejét megtörni, egyértelműen csillapítaná a viharok erejét is a kialakuló pókháló szerű erdősávok rendszere. Gondoljunk a télre is. Sokkal kevesebb lenne a hó átfúvás, és az e miatti baleset.

A bokor is azért kell a fák alá, mert a talaj mentén még jobban megfogja a szelet. A nedvességet, a párát is helyben tartja. Az ilyen sávok rögzítik a talajt is, meg a talajvizet is. Most ne az idei évre gondoljunk, hanem a 2007-ig tapasztalt szárazságokra, meg arra, ami ez után jön. A még nagyobb szárazságra.

Ha ez még párosulna a cikkben írt tanyavilág és a Kert-Magyarország megvalósulásával és minden tanyát, valamint a tanyához tartozó birtokot és a dűlő utakat is legalább fasorok határolnák, tényleg a legtöbbet tennénk a hazánkért és a Kárpát-medencéért.

A legtöbbet!!!

Tudom, marhaságnak tűnik, hiszen ennél hány fontosabb dolog kéne már most. Pár év múlva nekem fognak igazat adni. Sajnálni fogják, hogy nem kezdtek e munkához már ez év őszén. Akkor azonban már sokkal nehezebb lesz ültetni.

A cikk utolsó bekezdésében írt honfoglalás kori időt már nem lehet vissza hozni. Azt, amikor még az Alföldet is dús növényzet borította. Azt a világot, amikor ezres nagyságrendben hullámoztak rajta kisebb nagyobb halastavak.

Tudatos tevékenységgel azonban sokat megtehetünk. Annyi víztározót kell kialakítani, amennyit csak lehet. Ezzel talán el tudjuk érni, hogy az Alföld ne legyen újra kihalt, élettelen sivatag. Mint ami lehet. A régészek tudják, hogy volt már erre példa. Van olyan történelmi kor, amikorból nincsenek emberi életre utaló leletek. Pedig akkor nem volt olyan nagy a felmelegedés, mint amilyennek ma csak az elején vagyunk.

Munkára fel, használjuk ki ezt az évet! Még van elég víz a talajban a frissen ültetet fák megkapaszkodásához.