Add a Startlaphoz! Add a startlaphoz!
Magyar megmaradás

A csapda kész

2010-04-05

Jégmező és sivatag

Ellenségeink is felkészültek a magyarországi választásokra. A várható eredmény tudatában. Semmit nem bíznak a véletlenre. Tudják, hogy olyan eredmény fog születni, mely számukra rossz. Nem várták meg, hanem előre felállították a csapdát. Ugyanis kis képzavarral élve: a kormányalakítás idején a csapót már „Damoklesz kardjaként” kell a kezükben tartaniuk. Az első engedetlenségnél le fognak súlytani vele, megmutatván ki az Úr valójában e portán.

A hírekben megjelent első hírt akár örömmel is fogadhatnánk. 5,5%-ra csökkentették az alapkamatot. Jót tesz az állami adósságok kamatterhének, jó a hatása az üzleti hitelkamatokra és közben elmondható: a jelenlegi kormány rendbe tette a gazdaságot.

De hogy jön ide akkor a remek 5,5%-os kamatláb, mint probléma? Minden jó lenne, ha igaz is lenne. Sajnos nem az. Hamis alapokon került meghatározásra. A kormány az idei költségvetés elkészítésekor is „trükkök százait” vetette be. Egy-két tételről a Számvevőszék már most megállapította, hogy hamis (túlzottan optimista). Magyarán a tényleges helyzettel köszönő viszonyban sincs. A többire majd az új kormány tényfeltárásakor derül fény.

A valós adatok nyilvánosságra kerülésekor az alapkamatot hozzá kell alakítani a tényleges helyzethez. Természetesen ez óriási lehetőséget teremt a gazdasági-pénzügyi spekulánsoknak. Gondoljunk vissza a távol-keleti ázsiai piac, vagy az angol font ellen Amerikából indított támadásokra. A magyar gazdaság (az államháztartás és a forint) ereje azonban fényévnyi távolságban van azok erejétől.

Egy tudatosan megszervezett támadás a forintot és a gazdaság szereplőit padlóra küldheti. Tehát az új parlamentet és az új kormányt zsarolni lehet. Ha nem a spekulánsok szája szerint cselekszenek, totálisan elértékteleníthetik a forintot. Ezen keresztül a kamatterheket elviselhetetlen mértékűre duzzaszthatják. Ha az új kormány a saját népe igényei szerint próbálna haladni és nem az ő parancsaik szerint, képesek csődhelyzetbe kergetni az egész országot.

Ugye gyönyörű?

Egy jó kártyás azonban több adut is tart a kezében, nemcsak egyet.

Hát van más is. Beperelték a MÁV-ot Chicago-ban, Amerikában. Háborús szállításokért, a deportálásokban való részvételért. Egységesen minden magyar, valamire való szervezet elutasította a vádakat, és abszurdnak minősítette. Az ügy le is került a napirendről. Magam is megnyugodtam. Végre valamiben egységes ez az ország. Ezzel lényegtelenné vált számomra is az egész. Még akkor is, ha olyan nagy összegű kártérítést követelnek, melybe bele rokkanna a MÁV.

Most azonban megszólalt nálam a vészcsengő és jó, ha mindenkinél megszólal. Újabb per készül ugyanott, csak most pénzintézeteink ellen. Na, ekkor jöttem rá: ennek már a fele sem tréfa. Itt a magyar állam az igazi célpont. Fel van állítva a csapda a bejáratnál is, meg a vészkijáratnál is. Csiki-csuki.

A per kimenetele a magyar kormánytól függ. Vagy hallgat a fülbe súgó spekulánsokra és megalakulásakor már el is vesztette függetlenségét, vagy nemzetközi össztűz alá kerül. Ne legyen senkinek kétsége: iszonyatos összecsaőás előtt állunk. Mi tovább nem bírjuk az elnyomást és az elnyomorodást. Ezzel az új kormány tagjai is tisztában lesznek, de a súgókat ez nem érdekli. Így törésre fog sor kerülni. Vagy velünk, vagy a súgókkal. Mind a két eset tragédiák sorozatát indíthatja el. Először itt, de hogy meddig szélesedhet, azt nem tudjuk. Ugyanis minden belefér, szó szerint minden. Még az is, amit a fantáziánk el sem tud képzelni.

Abba kell belegondolni, hogy a világ ma olyan, mint hamu alatt a parázs. Visszafojtva izzik. A gazdasági és a társadalmi problémákat csak lefojtották, de nem oldották meg. Akár a legkisebb szellő is elfújhatja a hamut a parázs fölül, melyből szabadra kerülve egyből felcsap láng.

Kívánom, hogy ne legyen igazam. Végre szeretnék én is nyugodtan és egyre jobb kedvűen élni. Igazi fejlődést tapasztalva. Anyagit, szellemit és lelkit. S, hogy ez így is lehessen, egyet kell értenünk a középkori angol mondással:” addig is tartsuk szárazon a puskaport”.